Hernád Géza

Újrafogalmazás/Parafrázis

Hernád Géza dokumentarista fotográfus, kétgyermekes családapa, saját indíttatású hosszú távú sorozatait 8 × 10 hüvelykes nagy formátumú analóg műszaki fényképezőgéppel készíti. 2002 óta dolgozik fotóriporterként és alkalmazott fotográfusként a legnagyobb hazai napi- és hetilapoknak, magazinoknak, kiadóknak. Munkáit számos rangos díjjal jutalmazták. 2008-ban nyerte el a legkiemelkedőbb teljesítményéért a Búcsú a Lipótmezőtől című sorozatával a Sajtófotó Pályázat MÚOSZ Nagydíját, képeit az amerikai Pictures of the Year International világversenyen is díjazták 2008-ban, és beválogatták a Magnum Photos workshopjára. Pécsi József-ösztöndíjban háromszor részesült, 2011-ben megkapta az FFS Fotóporta legjobb portfólió díját, 2014 és 2024 között az NKA fotóművészeti alkotói ösztöndíját ötször nyerte el. Munkáit számos helyen kiállították (Mai Manó Ház, Műcsarnok, Nemzeti Múzeum, Helsinki U-gallery, Pictures of the Year International [Washington D.C.], Kolga Photo Awards [Tbiliszi]), 2008-ban a Duna Televízió 25 perces dokumentumfilmben mutatta be munkásságát.

2024-ben így nyilatkozott az ösztöndíjas időszak alatt végzett alkotói tevékenységéről: „Korábbi munkáimban marginális, perifériára sodródott embereket mutattam be, jelenlegi, LTP című sorozatomban viszont a hétköznapok különlegességektől mentes világa, a megszokott, sokat látott átlagosság a témám. Ez a munkám az eddigi legnagyobb fotográfiai kihívás számomra, amiben próbálom a személyesség és a dokumentarista fotó határvonalait átlépni. A fotó szereti a különlegességet, a harsány karaktereket, a drámait, a szokatlant, a tragédiát; mindent, amitől igyekeztem távol tartani magamat mikor ezt a fotóesszét készítettem. Ezúttal az foglalkoztatott, hogyan tudom úgy látni, képileg újrafogalmazni a számomra unalomig ismert, ezerszer látott dolgokat, hogy a hétköznapi környezetből fabrikált víziók egy új belső látásmódot, egy őszinte önreflexiót is tükrözzenek, személyes, de hiteles képet nyújtsanak, elmossák a határt a kívülálló és a beavatott között.”

Prof. dr. Claude W. Sui, a Reiss–Engelhorn Múzeumok Nemzetközi Fotóművészeti Fórumának vezetője szerint „Hernád Géza [...] magyar dokumentum- és portréfotós munkásságának középpontjában hazája áll. Azon kevés fotósok közé tartozik, akik nem a látványra hagyatkoznak, hanem a dolgok mélyére hatolnak a fényképezőgépükkel, és így a társadalmilag releváns háttereket történelmiségükben csalhatatlan szemmel teszik láthatóvá. Lassú tempójú munkáiban a hitelességé és a bevonódásé a kulcsszerep."