Borkovics Péter

Az üveg életritmusa

Borkovics Péter 2019-ben írta meg doktori disszertációját A teremtő erők címmel. Legfontosabb elismerésének a háromévente megrendezett kanazawai nemzetközi üvegkiállításon és versenyen való részvételi lehetőséget és az ott szerzett díjakat tartja. Ugyanitt minden alkalommal beválogatták a legjobb száz művész közé. Tucatnyi üvegszobra ma már a világ több múzeumában és gyűjteményében megtalálható, például Tojamában, Speterburgban, Lettében, Frauenaiban. Emellett több nemzetközi kiállításon vett részt, például Velencében, Michiganben, Coburgban.

„Véletlenek sora, hogy az üveggel dolgozom, és azóta az üveggel való foglalkozás témája is a »véletlenről« szól. Pont a formálhatóságának összetettsége a kulcsa, az, hogy közben sok anyag jelen van benne. Egy másik fontos dolog, hogy úgy formázható, mint egyik anyag sem. Az üvegben találtam meg azt a »modellező anyagot«, amivel meg tudom valósítani a világot formáló erők megjelenítését. Ezek az erők közvetlenül formálják az üveg anyagát általam rendezett keretek között. Az üveg a kemence belsejében megmozdul, én ekkor lépek közbe, és beleavatkozom e mozgásba. Megállítom az időt.” (Borkovics Péter)

Az ösztöndíj megkívánta a rendszeres bemutatást, így átgondoltságra „kényszerített” a munkák tervezése és dokumentálása kapcsán. A művésznek ez főleg az előkészületi stádiumokban volt fontos, mivel már korábban is minden tárgyát igyekezett profi módon dokumentálni. A támogatásnak köszönhetően jobb minőségű anyagokat szerezhetett be, azokkal szabadabban bánhatott. A legfontosabbnak a szabadság bizonyult, bátran tudott kalandozni, feladva a biztosat az új lehetőségek ígéretéért. Az MMA ösztöndíja a maximalizmus eszköze lehetett.

A jövő lehetőségeink előkészítése már megtörtént, hiszen rengeteg ötlet előzi meg a valós, befejezett tárgyakat: ezek ott sorakoznak a polcokon várva a sorsukat. Az üvegkészítéskor az újabb utak nehezen indulnak, lassú a kivitelezés, sok időre van szükség, az újabb anyagokat ki kell ismerni a biztos alkalmazáshoz. A sorozatok többnyire befejezetlenek, és alkotásuk során gyakran átfedések keletkeznek más gondolatokkal. Borkovics Péter vallja, hogy az üveg filozofikus anyag, saját életritmusa van, s e ritmus már túl elérhetetlen a világunk sodrásában.