Harangi Attila

Alföldi polgárházak genezise

Debreceni építészmérnökként évek óta kutatom szülővárosom építészeti örökségét, a cívislakóházakat. A Debreceni Egyetem mesterképzésén 2019-ben a diplomamunkámban arra kerestem a választ, hogy az átalakuló óvárosban hogyan maradhatnak meg a történeti földszintes lakóházak. Egy konkrét ház és környezete újragondolására készítettem tervet, illetve egy kulturális-turisztikai cívisnegyed koncepcióját dolgoztam ki. A kutatásom alapja a 2018-ban elkészített kataszter, amelyben 1540 cívisházat rögzítettem. 2019 óta a Debrecen házai honlapomon és a közösségi médiában napi rendszerességgel osztok meg tartalmakat a cívisházakról. Előadások, beszélgetések, kiállítások, tanulmányok és cikkek formájában rendszeresen publikálom kutatásaimat a házak történetéről és megőrzési lehetőségeiről. Folyamatosan dokumentálom, fotózom, felmérem a házakat és a lakók történeteit is. A házak megőrzésén városvédőként is dolgozom. Az ösztöndíjas időszakomban a debreceni cívisházakat és az alföldi polgárházakat kutattam. Debreceni vonatkozásban a legnagyobb eredményem a Löki Viktor szerzőtársammal írt Debreceni cívisházak és lakóik nyomában című könyvünk megjelenése, illetve egy hozzá kapcsolódó kiállítás megvalósítása. Az alföldi polgárházak kutatása során hat városban – Nagyvárad, Szatmárnémeti, Kecskemét, Nyíregyháza, Szeged és Hajdúböszörmény – készítettem el a megmaradt értékes polgárházak kataszterét térképi ábrázolásokkal és helyszíni fotódokumentációval. Tézisem szerint minden városban az egyedi adottságok és a történet (genius loci), illetve a helyi mesterek által az épületeken is kirajzolódik egy helyi karakter. Az alföldi polgárházak közös gyökerei mellett a helyi sajátosságokat, az egyedi karaktert szeretném feltárni és összehasonlítani, elsősorban a homlokzatdíszítések elemzésén keresztül.