Varsányi Kristóf

Úton a láthatatlan felé - Képek, töredékek, szakralitás

Budapesten született 1986-ban. Érettségit a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban szerzett, ahol Philippe Brame francia fotóművész kurzusain sajátította el a fényképezés alapjait. Felsőfokú tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán végezte, diplomamunkája a fikció és a dokumentarizmus viszonyát vizsgálta a Balázs Béla Stúdió filmjeiben, különös tekintettel a deleuze-i „közvetlen idő” fogalmára.

Filmes munkássága során forgatókönyvíróként, vágóként és asszisztensként dolgozott különböző projektekben. Filmes alaptudását az Inforg Stúdió kreatív filmkészítői kurzusán szerezte. Ezek mellett dolgozott a Frenák Pál Társulatnál, valamint rendezőasszisztensként a Szputnyik és a Maladype társulatoknál. A Claudio Collovával, a neves palermói rendezővel való közös munka kiemelkedő szakmai élményt jelentett, és döntően befolyásolta művészi hozzáállását. Színházi tevékenységét jelenleg is folytatja: a Parastudio Egyesület parateátrális alkotói műhelyben, ahol Jerzy Grotowski elvei alapján a test jelenlétének tapasztalatait és lehetőségeit kutatják.

Jelenleg szabadúszóként dolgozik, miközben rendszeresen fotózik. Munkáit a kísérletezés jellemzi: a vizualitás, valamint a történetmesélés új formáinak keresése a művészet határterületein. Érdeklődésének fókuszában a szakralitás kortárs lehetőségei állnak. A művészet számára az élet spirituális megélésének eszközeként, a létezés rejtett rétegeinek feltárásához vezető útként és e belső utazás során szerzett tapasztalatok autentikus tanúságtételeként értelmeződik.

Az ösztöndíjprogram keretében művészeti kutatómunkát valósított meg, amely egy eseményhez kapcsolódik: 1969-ben a palermói San Lorenzo-kápolnából elrabolták Caravaggio Jézus születése Szent Lőrinccel és Assisi Szent Ferenccel című festményét. A kép történetének feltárása volt a cél, amelynek eredménye a Chiaroscuro című filmforgatókönyv és a The Lost Picture Experiment című kísérleti fotóművészeti projekt létrehozása (mely római, nápolyi és palermói utazások során készült fotódokumentációkon alapszik). Az alkotás azokat a vizuális és szövegalapú töredékeket igyekszik vázolni, amelyek által megmutatható valami egy elveszett – és ilyen módon láthatatlan – képből.

A közeljövőre vonatkozó tervei között szerepel az alkotóművészeti tevékenységek folytatása, melyek között reményei szerint helyet kaphat rövidfilmek létrehozása, a Chiaroscuro című forgatókönyv fejlesztése, valamint az említett fotóprojekt publikálása (kiállítás vagy fotókönyv formájában).