Marcsák Gergely

Egy közösség nevében

Marcsák Gergely a kárpátaljai Kincseshomokon született, Ungváron szerzett bölcsészdiplomát. Fekete-Tisza című első verseskötete 2019-ben jelent meg. Debütálásával még abban az évben kiérdemelte az állami Gérecz Attila-díjat, a Magyar PEN Club Khelidón-díját és a Magyar Művészeti Akadémia Könyv Nívódíját. 2020-ban Móricz Zsigmond-ösztöndíjban részesült. Második, Szégyenpiac nagycsütörtökön című kötete megjelenés előtt áll. Verseiben szervesen él a családi és egyetemes magyar történelem annak minden fájdalmas eseményével, tragikus szépségével. Ezek membránján szűrödnek át az örökérvényű metafizikai kérdésfelvetések. Identitáskereső, nemzet- és közösségféltő sorait a jelenért és a jövőért való aggódás hatja át. Költészete a mindenkori vesztesekkel, a kiszolgáltatottakkal azonosul, akiknek sorsát kegyetlen ideológiák determinálják. Munkái klasszikus hagyományokból táplálkoznak, olykor szándékosan archaizálók, mégis mai színezetűek.

Marcsák Gergely kevésbé alanyi költő, sokkal inkább közösségének elhivatott krónikása, és költészete is akkor a legerőteljesebb, amikor többes szám első személyben, e közösség nevében szól. Művészete folytonos harc a felejtést hozó, kíméletlen idővel szemben. Mint egyik interjújában fogalmaz:

„Gyakran azt írom meg, amit nem akarok elfelejteni. Történeteket, mint mondod, és történetekben rejlő emberi tartásmintákat is. És abban bízom, hogy ha én megőrzésre érdemesnek találom őket, akkor talán közérdekűek, példaértékűek is lehetnek.” (Marcsák Gergely)

A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíja egzisztenciális és szakmai értelemben is rendkívül fontos volt számára. A kelet-ukrajnai háború szülőföldjét is sújtó hatásai közepette, a bizonytalanság, a félelem, a kényszersorozások idején létfontosságú volt a biztos anyagi háttér, az elszigetelődés és a nyugodt alkotómunka lehetősége. Módot adott az elmélyülésre, költői munkáinak csiszolására, valamint a kortárs ukrán költészet műfordítói tevékenységét megalapozó tanulmányozására.

Verseskötetének és ukrán irodalmi antológiájának kiadása után egy lakóhelyén, Beregszászban játszódó misztikus kalandregény megírását tervezi. Ezt az elképzelést is a szülőföld iránti hűség, a maradandó értékek népszerűsítésének vágya inspirálja.