Orr András

„Találni egy fát, egy zugot, amiről senki nem tudott” (J. R. R. Tolkien)

Az ösztöndíj ideje alatt a tájkép és a térkép műfaja közötti összefüggéseket, fúziós lehetőségeket kutattam. Olyan panorámaképek készítése volt a célom, amelyeken a valóságban létező motívumok jelennek meg tájképi kontextusban, de ezzel párhuzamosan a látvány térbeli összefüggései és a helyszín apró részletei, történései is feltárulnak. Egyedi grafikákat akartam létrehozni, és fontos volt számomra, hogy olyan technikát válasszak, amelyben a grafikai és festészeti gondolkodásmód egyaránt szerepet kap. A megvalósításhoz lazúros akvarellfestést használtam. Az akvarell a festészet és a grafika határterületén helyezkedik el, bejárást biztosít mindkét dimenzióba, mindkét eszköztárba. A technikához nagy segítséget jelentettek a Schola Graphidis Művészeti Gyűjteményben található akadémikus tájképfestészeti, akvarellfestészeti tankönyvek és mintalapok. Ezek az 1790 és 1860 között kiadott művek a mára szinte feledésbe merült klasszikus európai művészi értékrendbe és munkamódszerekbe engedtek betekintést. Inspirációm fő forrásai a Balaton-felvidék és a Kisalföld tanúhegyein tett kirándulások, gyűjtőutak voltak. Csodálattal töltenek el az itteni természeti képződmények, települések, hagyományok. Felmenőim egy része erről a vidékről származik, gyermekkoromban nyaranta gyakran megfordultam itt, így erős személyes kapcsolat is fűz a környékhez. A gyűjtőutak során drónnal készített légi felvételek nélkülözhetetlen vizuális nyersanyagot képeztek a munkámhoz. A drónozás által a műholdak statikus, dokumentatív felvételeinél sokkal részletesebb, élettelibb fényképekhez jutottam, nem is beszélve arról, hogy így rögzíthetők voltak különböző fényviszony-, és időjárás-variációk is. Sokat merítettem a középkori és kora újkori térképek vizualitásából. Ezek a grafikai művek inkább tekinthetők tájillusztrációknak, mint a mai értelemben vett térképeknek. Az újabb korok precíz méréseken alapuló tárgyilagosságával szemben egy számomra sokkal befogadhatóbb, emberibb és személyesebb „mesevilágként” mutatják be a földfelszínt. Képeim készítésekor hasonló látásés láttatásmód képviseletére törekedtem és törekszem a jövőben is.