Kulin Borbála

Rejtőzködés reflektorfényben

Kulin Borbála a Baár-Madas Református Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE latin–magyar szakán szerzett tanári és bölcsész diplomát. Irodalomtörténészi végzettségét a Debreceni Egyetemen szerezte, Illyés Gyula életművét kutatta Görömbei András vezetésével. Doktori disszertációja önálló kötetben is megjelent Etikum és esztétikum kapcsolata Illyés Gyula életművében címmel (L'Harmattan Kiadó, 2017). Műfordítóként angol és latin nyelvből fordít verseket.

A kortárs irodalomhoz Nyíregyházára költözve került közel, itt vált az akkor induló A Vörös Postakocsi irodalmi-művészeti-kritikai folyóirat munkatársává, majd szerkesztőjévé, évekkel később főszerkesztőjévé. Költői karrierje viszonylag későn, életének harmincas éveiben indult, a folyóiratokban való állandó jelenlét mellett 2022-ben önálló kötete jelent meg a Magyar Napló kiadónál …csak szeretek címmel.

Lírai alkotómunkájában női hangütéssel és nézőponttal, epikus tisztasággal beszéli el az érő-érett ember lelki-szellemi öntapasztalását, a hétköznapi lét érzelmi rétegzettségét. Verstémái sokszínűek, a gyermekkor élményvilágától családi bevésődéseken és társkapcsolati problémákon át utazások, külhoni tapasztalások rendjéig és művészi, női, anyai önmeghatározás-próbákig terjesztik ki tárgyi mezejüket. Az ösztöndíjas évek alatt elkészült verseskötetének fő témái a gyász, az utazás, az „emberélet útjának felén” szerzett érzelmi tapasztalások.

Prózaíróként az MMA alkotói ösztöndíjas évek vállalásaként megvalósított, valós életelbeszélésen alapuló történelmi regényével mutatkozik be az olvasóközönség előtt.  A Kocaforgó címet viselő, egyelőre kéziratos, de részleteiben már publikált regény elbeszélője az 1930-as évektől az 1980-as évekig szerzett élettapasztalatát, árvaházi gyerekként, szibériai fogságba esett állatorvostan-hallgatóként majd a kommunizmus regnálása alatt vidéki állatorvosként megélt történeteit osztja meg az olvasóval.