Imreh Sándor

Kortárs rajz a nyilvános térben

Imreh Sándor a kortárs rajz nyilvános terekkel kötött szövetségét kutatja. A képzőművészeti diskurzus peremén vagy azon kívül talált nyomhagyások, rajzi jelek és a hozzájuk társított kulturális jelenségek, a popkultúrából és különböző szubkultúrákból kiolvasott megnyilvánulások adják az alapot megrajzolt témáihoz. A fotórealista grafitrajzoktól az elhagyatott épületek falára festett minimalista absztrakt graffitikig terjednek korunk aktualitásaira vagy általános társadalmi jelenségekre adott reflexiói.

Míg gyakran él tartalmi túlzásokkal, illetve az irónia és a kritika is előkelő helyen szerepel témafeldolgozási módjai sorában, addig a vizuális nyelve higgadt, visszafogott. Ezt a monokróm világot tartja meg illusztrációi és alkalmazott grafikai munkássága vizuális nyelveként is. A globális áramlatok és a lokalitás kölcsönhatása, az egyén és a közösség viszonya állnak az ösztöndíj időszakában lezárt doktori disszertációja, főként a régióban vállalt rezidens művészi projektjei, rendszeres egyéni és csoportos kiállításai, valamint helyspecifikus alkotásai fókuszában is. Egyetemi oktatóként a nyilvános tér és a privát szféra térfélcseréje és egyéb akkulturális jelenségek izgatják a vizuális nevelés területén.

Az egyéni utak keresztezése és a különbözőségekben a közös értékek felfedezése a célja az általa alapított és alkalmi résztvevőkkel közösen működtetett ÖNZINE elnevezésű online platformnak is, amelynek égisze alatt a hazai művészekre koncentráló, nyomtatott rajzmagazin három éve kezdte meg működését rendszeres workshopokkal, limitált saját kiadású zinekkel és rajzokat bemutató kiállításokkal. Ez a projekt is előszeretettel vegyíti a képzőművészeti szcéna képviselőinek és az azon kívülálló alkotók nézőpontjait, hangsúlyozva ezzel a közös nyelv, a rajz végtelen értelmezési lehetőségeit.

Az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram az anyagi hozzájáruláson túl segített szakmai alapon összekapcsolni olyan embereket, akik látszólag különböző problémákat feszegetnek művészetükben, a gondolati ívük, kifejezésmódjuk alapja mégis sokban hasonlít. A rajzolás tevékenységén keresztül létrejött egymásra találások, eddigi együttműködések remélhetőleg a jövőben tovább érlelődnek és járulnak hozzá az alkotó eredeti szándéka szerint a hazai rajzolók egyre élesebben körvonalazódó kortárs képéhez.