Farkas Gábor

A szavak liturgiája

2002-ben diplomázott a Debreceni Egyetem magyar szakán, majd 2014-ben egyháztörténész szakon a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán. 2010 és 2013 között a Partium művészeti és közéleti folyóirat tanulmányrovatának szerkesztője volt. Versei, tanulmányai, kritikái 2001 óta rendszeresen jelennek meg hazai, regionális és határon túli folyóiratokban (pl. Magyar Napló, Kortárs, Hitel, Tiszatáj, Vigilia, Alföld, Jelenkor, Székelyföld). Eddig öt tanulmánykötete és hat verseskönyve jelent meg, 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia Fiatal Művészeti Ösztöndíjában részesült, ezt követően többször elnyerte az NKA Alkotói Ösztöndíjat is.

Tanulmánykötetei: Vallását kereső hit (Hungarovox Kiadó, 2012), A megtalálás öröme (Magyar Napló Kiadó, 2018), A beavatott olvasó (Magyar Napló Kiadó, 2021), Magyarok Moldvában (Napkút Kiadó, 2021), Kálvária Szálasitól Kádárig (Napkút Kiadó, 2025). Verseskönyvei: Törzsét tartó ág (Hungarovox Kiadó, 2011), Táncol a téllel a nyár (Napkút Kiadó, 2012), Szavakkal elfedem (Hungarovox Kiadó, 2014), Táj kontúr nélkül (Hungarovox Kiadó, 2018), Szemközt a köddel (Hungarovox Kiadó, 2023), A tenger végén a szél visszafordul (Orpheusz Kiadó, 2024).

Farkas Gábor verseinek egyik központi témája az emberi lét kifejezhetőségének lehetősége. A vers ezáltal önmaga létezését is problematizálja: a szerző szerint minden sor egyszerre vallomás és beismerése annak, hogy a költészet nem tudja a teljességet megmutatni.

Farkas Gábor költészetének (és esszéinek is) sajátossága, hogy a vallási-egzisztenciális dimenziót természetes módon szövi bele a lírai/köznyelvi szóhasználatba. Verseiben az én folyamatosan háttérbe húzódik, helyette egy kontemplatív, szinte liturgikus nyelv kerül előtérbe.

A szerző jelenlegi kutatói tevékenysége a szakrális versbeszéd elemzésére irányul az erdélyi lírában, emellett újabb verseit is folyamatosan publikálja irodalmi folyóiratok hasábjain, valamint várhatóan 2026-ban megjelenik A kaleidoszkóp tükrei című verses drámája.