Krász Kíra Dorottya

Márványból kő – A Nagyharsányi szoborpark

Krász Kíra Dorottya a Brightoni Egyetem fotográfia szakát elvégezve gyermekkori emlékeinek felelevenítése céljából látogatott el a Nagyharsányi Szoborparkba, amikor egy egész régi, de számára új világ bontakozott ki előtte. Ösztöndíjas küldetésének azt választotta, hogy a hetvenes években megalakult alkotótelep történetét, alkotásait és főként az ott szerzett benyomásait vizuálisan is feldolgozza a szobrok dokumentálásán keresztül, ezzel friss lendületet lehelve a már régóta tétlenül várakozó plasztikákba. Célja az, hogy az általa felhasznált nyomtatás- és montázstechnika, illetve analóg és digitális kamerával készült alkotásai révén minél sokszínűbben visszaadja a különböző szobrok és alkotóik egyéniségét, azoknak kísérletező vagy hagyományos jellegét. Munkái hosszas megfigyelésen alapulnak, hol formai, tartalmi, hol játékos vagy ironikus üzenetet hordozva. Ötletei kiindulópontja sokszor a kutatás, a múlttal való összehasonlítás, az eredeti állapottól való eltérés.

„A sürgetettség érzése, mely eleinte a szobrok állapotát illetően hatott rám az MMA hároméves ösztöndíjának köszönhetően szépen, fokozatosan, a parkkal való hosszas foglalkozáson keresztül szellemült át valami állandóvá, mely az idő múlását kevésbé érzékeltette. Így lett a Nagyharsányi Szoborparkból újra egy ideális kreatív színtér számomra, amely lehetőséget nyújtott a kísérletezésre. Ami végig igazán fontos volt, hogy saját munkáimon keresztül a szobroknak ne csak külsejéről, de belsejéből is megtartsak valamit az utókornak. Szerettem volna a teret körülvevő időtlen érzést úgy átadni, hogy az másokat is inspirálhasson, esetleg alkotásra késztessen, hogy ne mint egy műtárgyhalmazt szemléltessem ezt a csodás helyet vagy egyes formai elemeit mint érintetlen múzeumi darabokat, hanem mint lehetőséget a művészi kibontakozásra.” (Krász Kíra Dorottya)